Utolsó bejegyzés
Egy hét múlva a Cafeblog tárhelyszolgáltatóvá válik, posztot már ide nem lehet írni. Ezért a Nyuggerlájf blog a blog. hu ra költözött. Tehát mától: Nyuggerlájf <- itt.... Tovább »
Mindenki más csodálatos élete
Általában meg vagyok elégedve az életemmel. Van hol lakni, van mit enni, megértem a nyugdíjas kort, mellette tudok dolgozni, és szerető család vesz körül.Persze vannak álmaim, vágyaim, amik vagy teljesülnek, vagy nem, de ha nem, az sem keserít el. Sosem voltam irigy mások életére. Megoszthatnak nyaralós, sütikés, unokás képeket az ismerőseim, megnézem, lájkolom, de nem érzem… Tovább »
A legszebb virág
Gyerekkoromban nagymamámnál nevelkedtem, legalábbis a hétköznapokat ott töltöttem. Kertes kis parasztházban éltek, ahogy mindenki ott a város széli kerületben. Tanyáról a városba beköltöző parasztemberek laktak arrafelé Tulajdonképpen a tanyai életformát folytatták csak most már a városban. A nagy portákon szinte minden szükséges zöldség, gyümölcs megtermett. Minden háznál volt tyúk, kacsa, liba, egyéb szárnyas jószág. Az… Tovább »
Csak az a biztos, hogy semmi sem biztos
Kihalt az utca, csak néha suhan el egy-egy autó az ablakom alatt. A menetrend szerinti buszok is itt húznak el, többnyire üresen. Csak az élelmiszerboltok környékén van némi mozgás. Reggelente első dolgom a híreket elolvasni. Várom, hogy valami csoda történik. Hogy nagy betűkkel kiírják, vége, ennyi volt. Vagy talán igaz sem volt. Csak egy rémálom,… Tovább »
Honnan veszed észre, hogy öregszel?
Négyen vagyunk, nyugdíjasok, fiatal korunk óta munkatársak voltunk, azóta is jó barátnők . Néha összejövünk egy kis locsifecsire. Előkerülnek az okos telefonok, teli unokás képekkel.Jajjj de éédes! De cukiii! Aranyfalat. tünemény tündérbogár. Röpködnek a jelzők, közben mindnyájan tudjuk, hogy egyikünk se lát semmit a kijelzőkön. Kölcsönösen megállapítjuk egymásról, hogy nem öregedtünk egy fikarcnyit sem. Talán… Tovább »
Karácsonyi nyuszibuli
Idejét sem tudom már, mikor láttam decemberben havat. Az idén végre csoda történt, a hónap közepén leesett az első hó, és karácsonyi képeslappá változtatta a várost. A gyerekek visongva szánkóztak és épültek a hóemberek. A szomszédék is csináltak egy csinos példányt. Sajnos, csak néhány napig tartott, a hó gyorsan elolvadt. Csak egy halom sáros… Tovább »
Megtalálod a képen a pacalt?
Gondolom nem, mert én sem találtam. Sem a képen, sem a konzervdobozban, de még a lábasban sem. Pedig kerestem piszkosul! Későn értem haza, éhes is voltam, gondoltam, elugrok a közeli bevásárlóközpontba, veszek valami harapnivalót. A fiam nem volt otthon, magamra meg nem akartam főzni, egy doboz pacalkonzerv mellett döntöttem. Amikor otthon kivettem a kosaramból, valahogy… Tovább »
Nyugdijas sokk
Talán a korom miatt vagyok egyre érzékenyebb, de vannak apróságok, amik szíven ütnek.Amikor nyugdíjba mentem, pár nap múlva jött a fiam barátja, feltűnően hangos csókolommal köszönt. Udvariasan megkérdezte, hogy vagyok, hogy telnek a nyugdíjas napjaim, mindezt hasonló emelt hangon, mintha egy süket aggastyánhoz beszélne. Nem nagyon tetszett, úgy érzem, néhány nap alatt se süket, se… Tovább »
Egy busznyi ember talán mégsem hülye
Egész életemben szerettem volna utazni, de sosem jutottam el sehová. Vagyis, hogy igen, de az még a házasságom előtt volt. A férjem családja a nyaralást fölösleges úri passziónak tartotta, de nem is volt ezzel gond, mert úgysem tellett volna rá. Jöttek a gyerekek, jöttek a problémák, küszködtem egy rossz házasságban, és azzal biztattam magamat, majd… Tovább »
Rövid lenne a nyár?
– Úristen! Már július közepe van, mindjárt szeptember, és még nem is volt nyár! Az utóbbi napokban többször, több helyen is hallottam embereket így felkiáltani, és nem értem, hol voltak ők májusban? Amikor már a hónap elején hirtelen harminc fok lett, pipacsok virítottak az országút szélén, cseresznyét árultak a piacon, és a Híradó rendszeresen közölte,… Tovább »
