<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nyuggerlájf</provider_name><provider_url>https://remete.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Remet</author_name><author_url>https://remete.cafeblog.hu/author/remeteno/</author_url><title>Mindenki más csodálatos élete</title><html>&lt;p&gt;Általában meg vagyok elégedve az életemmel.  Van hol lakni, van mit enni,  megértem a nyugdíjas kort, mellette tudok  dolgozni, és szerető család vesz körül.&lt;br /&gt;Persze vannak álmaim, vágyaim, amik vagy teljesülnek, vagy nem, de ha nem, az sem keserít el. &lt;br /&gt;Sosem voltam irigy mások életére.  Megoszthatnak nyaralós, sütikés, unokás képeket az ismerőseim, megnézem, lájkolom, de nem érzem magam kevesebbnek tőlük, mert tudom, hogy ezek a képek csak egy egy pillanatról szólnak.   Senkinek sem napfényes tengerpart az élete,  vannak a szürke hétköznapok, és vannak a jól megérdemelt csodás pillanatok.  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A minap azonban mégis elkapott valami keserűségféle.  Délelőtt munka közben  azon tépelődtem, mekkora rumli fogad otthon.  A fiam rendelt egy ágyat a neten, aznap hozták.  Lelki szemeim előtt szétdobált dobozok, műanyag csomagolóanyagok hevertek a lakásban mindenütt. &lt;br /&gt;Hazaérve meglepetten láttam, hogy semmi káosz, a hulladék eltüntetve, utódom a szobájában szereli az ágyat.   Vett még néhány frottír lepedőt és egy szürke steppelt ágytakarót, azok a dohányzóasztalon szép rendben összehajtva várakoztak.   Olyan volt a látvány, mint egy skandináv bútorüzlet karácsonyi katalógusa.  Egy másik, egy csodás világ ígérete.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://remete.cafeblog.hu/files/2020/11/foodiesfeed.com_woman-in-a-winter-mood-with-hot-tea-and-a-book.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-medium wp-image-476&quot; src=&quot;https://remete.cafeblog.hu/files/2020/11/foodiesfeed.com_woman-in-a-winter-mood-with-hot-tea-and-a-book-200x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hirtelen rám tört a vágyakozás egy másfajta élet után.  Amit mindenki más él, rajtam kívül. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahol mások egy ilyen szürke nyirkos délután puha plédbe burkolózva forró teát szürcsölnek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahol másoknak  a mosogatás is játék, csak áttörlik a habzó szivaccsal a tányérokat, és azok már ragyognak is. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahol mások csak előhúzzák a sütőből a gőzölgő ételt,  amit a család üdvözült arccal fogad.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahol , ha étel fröccsen a tűzhelyre,  csak fújnak egyet a valamicsodás tisztítószerrel, és már ragyog minden.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt; Mások kanyargós erdei ösvényeken, virágzó mezőkön szökdelnek kutyasétáltatás közben.  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mások kutyájának még a szőre sem hullik.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ott álltam, mint egy rakás szerencsétlenség,  mert igaz, hogy rosszabbra számítottam, de van néhány mosogatásra váró tányérom, főzni is kell valamit, és öreg kutyám is várakozva néz rám.  Neki a séta a nap fénypontja. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt; Aztán  egyszer csak helyére kattantak a dolgok. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt; Másokat is ennyire megvezetnek a reklámok?   &lt;br /&gt;Amikről azt hittem, hogy nem is nézem.  &lt;br /&gt;A reklámok alatt kiviszem a kutyát pisilni, vacsorázok, fogat mosok, minden mást csinálok abban  a néhány(?) percben. &lt;br /&gt;Mégis beszivárogtak valahogy a fejembe,  és most nem létező embereket irigylek a kitalált életükért!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Na ébresztő, vár a második műszak!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahogy mindenki mást is.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://remete.cafeblog.hu/files/2020/11/foodiesfeed.com_woman-in-a-winter-mood-with-hot-tea-and-a-book-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>